Hírlevél |
A L'art pour l'art Társulat töretlen sikerének titkairól Dolák-Saly Róberttel beszélgettünk, az abszurd csapat pécsi fellépése kapcsán.
Hétfőn este a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel a népszerű humorcsapat. Dolák-Saly Róbert beszélt a L'art pour l'art Társulat nevében.
Mennyivel más felkészülni ma egy estre, mint volt a kezdetek kezdetén?
Nagyon pontosan tudjuk a munkamegosztást, ki mit csinál. Ki hány dalt ír, ki írja meg az adott jelenetet, vagyis mindenki hozzáadja a maga részét. Régen ez azért nem volt ennyire teljesen egyértelmű. Találkozgatunk, elküldözgetjük egymásnak, és a végén összeáll a műsor.
A közönség lassan hozzáedződött az efféle a l'art pour l'art-os humorhoz. Mennyire kell ezen egyszer-egyszer csavarni még egyet?
Úgy lehet érvényeset felmutatni, hogy mindig újat adunk a közönségnek. Nem egy kaptafára működik a társulatunk, hanem általában sok mindent találunk ki, biztos, hogy többet, mint ami általában elvárható egy humorcsapattól. Nekünk attól félni, hogy nem talál bennünk újdonságot a közönség, bízom benne, hogy nem kell. Eleve a kis találmányaink: a jelenetek, a dalszövegek, a zenék, a vetítések, stb. több életre is elegendőek lennének. Vannak, akik egy-egy karakterrel élik végig az életüket, mi sok más lehetőséget is biztosítottunk a magunk számára.
Hogyan hat a változó világ a műsorra?
Természetesen megérint bennünket is a környezetünk. Talán a dolgok hangvétele, keménysége, rapid volta tükrözi azt a kort, amiben vagyunk. Ha egy figurát kiemelhetek: Boborján 15-16 éve milyen ügyefogyott, magába forduló kis lény volt – ma már hihetetlenül nagy a pofája, szemtelen, és a műsorvezető nagyon igyekszik, hogy kiszolgálja a kénye-kedvét
M.K.
Cikkek | Cikkarchívum |
BAMA: Dolák-Saly: Boborján nagypofájú felnőtt lett |