Ezer és ezer gyönyörű nő és kétszer annyi láb,
A férfiember gyönyöre nő, ha ily csodákat lát.
Állig felöltözve járnak a nők, de hiába bújnak el,
Mi tudjuk, hogy alatta pucérok ők, és bennünket ez érdekel.

Hiába az a sok igyekezet, a kabát, a szoknya, a blúz,
Ha kívánja szemünk az élvezetet, a testükről mindent lehúz.
Elegáns kosztümben feszítenek, a lényeget elfedik,
Nem veszik észre, hogy röhejesek, ahogy a bőrüket rejtegetik.

Pucér nők ruhában, ez humoros gondolat,
Így aztán ez a refrénben benne is marad.
Pucér nők ruhában, vannak ezren Kubában,
De ha nincsenek, az se túl nagy baj, mert banán biztos van.
Pucér nők ruhában, sokan élnek Kínában,
De ha nem, hát oda is küldünk hamar banánt vidáman.

Nekem a pasik ne dumáljanak, hisz láttam már filmeket,
Hogy hogy néznek ki a szép öltöny alatt a komoly miniszterek.
Alsógatyában a parlament, ez egész vicces lehet,
Vagy elképzelem a Dartvédert, hogy csupaszon ijeszt(e)get.

Pucér férfiak ruhában, ez is jópofa gondolat,
Emiatt aztán a refrénben ez is benne marad.
Pucér férfiak ruhában, vannak ezren Nepálban,
De ha nincsenek, az csak úgy lehet, hogy a környék lakatlan.
Pucér férfiak ruhában, élnek Azerbajdzsánban,
De ha nem, hát akkor se lesz olyan, aki emiatt odarohan.
Pucér nők és férfiak, kutyák, medvék és halak,
Isten a felhőkön üldögél, és rajtunk jót kacag.