- A zene szól, és gyönyörű az éjszaka.
Mesés a kert, a társaság is jópofa.

- Ahogy a holdas nyári ég
Mosolyog rád és rám, oly szép.

- Fura, de téged még sohase láttalak.

- Bevallom, rólad én se tudok túl sokat.

- Ez persze engem nem zavar.

- Én sem érzek csalódást.

- Ebben akkor egyetértünk hát.

Csak soha, de soha ne nyúlj a nadrágomba,
Soha, de soha nem lennék hozzászokva!
Nézd a fényben mennyi apró, kedves kisbogár!

Soha, de soha ne érje szám a szádat,
Soha, de soha ne hidd, hogy várva várlak!
Ezer csillag csillog fenn, és körbe-körbe jár.

- Akire vágyok, egy alacsonyabb, néger nő.

- Én meg egy óriás bernáthegyit szednék fő'.

- Akinek jó nagy melle van.

- Rajta sűrű szőrerdő.

- Mindkettőnknek jobban kéne ő.

Ezért soha, de soha ne nyúlj a lábam közé,
Soha, de soha ne hívj a függöny mögé!
Nézd a sok-sok kismadár, hogy alszik fenn a fán!

Soha, de soha ne rágd a nyálkahártyám,
Soha, de soha ne mondd, hogy mókusbárány!
Örülnék, ha megtennéd, hogy nem tehénkedsz rám!