Best: Dolák-Saly hogyan nevettet

2003. 12. 10.

Gyerekkorában imádott kutya lenni

Ismert fanyar, ironikus humora, s utánozhatatlan arcjátéka. Besenyő Anti bácsiból immár tíz éve, hogy "családtagot" csinált.

A L’art pour l’art Társulat jó kedélyű emberekből áll, így nem is olyan nehéz új dolgokat kreálni. Nálunk a munka többnyire szórakozás. Természetesen ez a hangulat átterjed a magánéletemre is. Amikor kissrác voltam, imádtam kutya lenni. Négykézláb mászkáltam a barátaim körül, hangosan lihegtem, s vártam, hogy eldobnak valamilyen tárgyat, amit én visszahozhatok. A nevelt lányom, amikor még kicsi volt, gyakran lovat csinált belőlem, a hátamon csücsülve lovagolt körbe a szobában, s közben, ha úgy parancsolta, nyerítettem is.

Anti bácsi Róbert családjába is bekerült, még ha nem is mindennaposan.

Általában a fürdőkádban szoktam "gyakorolni", elég megrázó lehet a környezetemnek, de mit tegyek, ha egyszer ott a legjobb az akusztika? – mondja.

Mostanában azonban nem sok ideje van privát szórakoztatásra Róbertnek. Ezek azok a hetek, amikor a nagy szilveszteri műsorra készülnek a társulattal, amit az MTV1 mutat majd be.

Éjjel-nappal dolgozunk, de ez nekünk sosem jelent terhet. A társulat tagjai mind barátok, és remekül szórakozunk együtt. Sokszor akkor találjuk ki a műsorszámokat, amikor éppen valamilyen előadásra utazunk. Egymást túllicitálva "ökörködünk" s már a könnyünk csorog a nevetéstől, amikor nagy hirtelen rájövünk: hoppá, kész van egy új jelenet!

Azért Róbertnek is vannak rossz napjai, de ilyenkor elbújik a világ elől, s négy fal közé szorítja fénytelen hangulatát.

Nekem az a dolgom, hogy ebbe a fáradt, olykor gonosz világba színt vigyek, az emberek nem arra kíváncsiak, milyen vagyok akkor, amikor engem bánt valami.

bell